Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia 2015

HÁBORÚ, GYŰLÖLET, KIENGESZTELŐDÉS A BIBLIÁBAN

26. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia

Időpont: 2015. augusztus 27 – 29.
Helszín: Szent Gellért Szeminárium, H-6720 Szeged, Dóm tér 5.

A konferencia védnökei:

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek
Dr. Kiss-Rigó László megyéspüspök
Prof. Dr. Joachim Gnilka
Prof. Dr. Szuromi Szabolcs rektor (PPKE)
Prof. Dr. Martos Levente Balázs a Pápai Biblikus Bizottság tagja

A témához ó- és újszövetségi szövegek elemzésével lehet kapcsolódni, illetve az ókeresztény irodalom segítségével a keresztény közösség véleményének bemutatása a háború, gyűlölet és kiengesztelődés témában. Kérjük az előadókat, hogy a tanulmány konkrét bibliai vagy ókeresztény szövegek elemzését is tartalmazza, és utaljon a szöveg és a probléma fontosabb szakairodalmára is.

A konferenciára való jelentkezés cím és abstract/zusammenfassung (angol, német) megadásával lehetséges. Az összefoglalónak tartalmaznia kell az előadó legfontosabb állítását és annak bizonyítását, és nem lehet hosszabb 1500 karakternél. Kérjük, hogy részvételi szándékukat legkésőbb írásban 2015. január 11-ig szíveskedjenek megküldeni. Továbbá kérjük, hogy előadásukat kb. 20 példányban kinyomtatva hozzák magukkal.

Az előadásokat a konferencia után szándékozunk megjelentetni. A végleges szöveg leadásának határideje 2015. szeptember 30. Kérjük, hogy a szerző a tanulmány beadásával egyidejűleg adja meg jelenlegi státusát és munkahelyét. A héber és görög szavakat a tudományos átírásnak megfelelően latin betűkkel kérjük, a végleges szöveg terjedelme 25.000, max. 30.000 karakter lehet. A később érkezett szövegeket nem tudjuk közölni.

Az elmúlt 25 évben a konferenciának 3448 látogatója volt, 322 előadás hangzott el és 141 külföldi professzort fogadtunk. A tanácskozások anyagát 18 kötetben jelentettük meg, egy részük PDF formátumban a Gál Ferenc Főiskola honlapján is olvasható
www.gfhf.hu/tudomany/biblikus_konferencia 2014-ben pedig Szegeden tartotta konferenciáját az SNTS és EELC, mintegy 300 biblikus a világ öt kontinenséről 55 államból és 131 egyetemről.

A 2015. augusztus 27-29. között tervezett ünnepi konferenciánkra díszvendégként várjuk a Leuven-i Katolikus Egyetem képviselőjét.

A konferencia előadóinak ingyenes szállást és étkezést biztosítunk, a részvételről és az előadásról igazolást állítunk ki. Utazási költséget nem tudunk téríteni. Utazási kérdéseikkel kapcsolatban a „Régio-10” Kft. – www.regio10.hu – örömmel áll rendelkezésükre.

Minden korábbi és új előadónkat is szeretettel várjuk!

Szeged, 2014. Október 14-én I. Szent Kallixtus pápa ünnepén.

Dr. Benyik György
a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia igazgatója

Előadások

Tokics Imre, Budapest (H): Haza és ellenség az Ószövetségben
Czire Szabolcs, Kolozsvár (RO): Tarts oda a másik arcodat is! Egy közelebbi pillantás a jézusi erőszakmentesség alapszövegeire. (Mt 5,38-42 // Lk 6,27-30)
Benkő István, Székelyudvarhely (RO): „Nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni" – Jézus és a szír-fönícziai asszony párbeszédének recepciója az első és mai olvasóknál
Cifrak Mario, Zagreb (HO): aganakteo – „wütend sein” Eine Reaktion bei der Tempelreinigung (Mt 21,15)
Benyik György, Szeged (H): Szeresd felebarátodat, gyűlöld ellenségedet (Mt 5,43)
AKIYAMA Manabu János, Tsukuba (J): Felülkerekedés a gyűlöleten János evangéliumában
Kocsi György, Veszprém (H): Gedeon két arca. Erőszak és erőszakmentesség Gedeon történetében (Bír 6-9)
Hausmann Jutta, Budapest (H): Az erőszak feldolgozása a zsoltárokban
Oláh Zoltán, Gyulafehérvár (RO): Hermeneutikai küzdelem a 137 zsoltár terrorénekével
Martos Balázs Levente, Győr (H): A ruha és ami abban rejtőzik – biblikus antropológiai megfontolások a ruházat metaforikus értelmezéséről
Kránitz Mihály, Budapest (H): A keresztény monoteizmus a gyűlölet ellen
Fodor György, Budapest (H): A Bileám jövendölés és az Ókori Kelet
Szécsi József, Budapest (H): „Erőszakról és a háborúról az ókori zsidóság és a rabbinikus irodalom tükrében"
Pecsuk Ottó, Budapest (H): „A zélosz pozitív és negatív jelentései Pál leveleiben"
Schmatovich János, Győr (H): Az egyházi tisztségviselők a kiengesztelődés szolgálatában". Az 2Kor 5,11-21 szakasz üzenete.
Kocsis Imre Budapest (H) A tengeri és a szárazföldi vadállat a Jelenések könyvében (Jel 13). Das Tier aus
Horváth Endre, Szabadka (SRB): „Igazságban ítél és csatázik”. Isten Igéjének háborúja a Jel 19,11-16 szerint.
Csernai Balázs, Veszprém (H): A világ gyűlölete

Mario Cifrak

aganakteo – „wütend sein“
Eine Reaktion bei der Tempelreinigung (Mt 21,15)

In allen neutestamentlichen Berichten über die Tempelreinigung hat Matthäus nur die Reaktion der Hohenpriester und Schriftgelehrten mit dem Motiv der Wut (aganakteo) beschrieben. Als Jesus in Jerusalemer Tempel hineinging, reinigte ihn und heilte Blinde und Lahme, die zu ihm kamen (Mt 21,14). Deswegen waren die Hohenpriester und Schriftgelehrten wütend auf ihn (eganaktesan). Diesem Motiv der Wut oder des Wütendseins kommt herausragende Bedeutung zu und es soll mit dem Motiv des Hinauswerfens der Verkäufer gelesen werden. Alttestamentliche Texte reden von Erwartungen der Tempelreinigung (z.B. vgl. Sach 14,21; Mal 3,1-4) und keiner Tempelzerstörung. In diesem Sinne tat Jesus Wunder, die im Alten Testament oft Gottes wunderbares Wirken umschreiben (vgl. Ps 71,18; 77,4.12; 85,10; Jos 3,5). Er wirkt wie Gott (vgl. Mt 15,31). Außerdem waren die Hohenpriester und Schriftgelehrten wütend auf die schreienden Kinder. Gemäß ihres Schreiens ist Jesus der Davidsohn. Er ist der im Namen Gottes kommende Messias. Wie Jesus in Mt 11,5 auf seine heilende Tätigkeit hinweist, erwähnt Matthäus in 21,14, daß Jesus Blinde und Lahme im Tempel heilte. Die wütende Reaktion der Hohenpriester und Schriftgelehrten verweist auf die wütende Reaktion der Jünger Jesu bei seiner (Todes)Salbung in Betanien (vgl. Mt 26,8). Die jüdischen Führer sind Beförderer des gewaltsamen Todes des Messias (vgl. Mt 16,21; 20,18; 26,3-4.59; 27,1.6.12.20.41.62).

AKIYAMA Manabu, János

Felülkerekedés a gyűlöleten János evangéliumában

János evangéliumának a 15. fejezetében Jézus ezt mondja a világ részéről a tanítványai felé irányuló gyűlöletről: „Ha gyűlöl benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket” (Jn 15,18). Ez a gyűlölet azért történik, mert teljesednie kell a világ törvényében olvasható jövendölésnek: „Ok nélkül gyűlölnek engem” (Jn 15,25; Zsolt 69,5). A világ gyűlöletén való felülkerekedés érdekében Jézus azzal bátorítja a tanítványait, hogy „a világban megpróbáltatások érnek titeket, de bízzatok, én legyőztem a világot” (Jn 16,33). Ennek a megpróbáltatásnak az oka az, hogy Jézus kiválasztotta a tanítványait a világból (Jn 15,19). Hogyan kapcsolódik a „jövendölés teljesedése” és a „kiválasztás a világból” a világ gyűlöletéhez? János evangéliumában azt mondja Jézus, hogy „amikor felmagasztalnak a földről, mindent magamhoz vonzok” (Jn 12,32). Arra hívnánk fel a figyelmet, hogy az evangélium értelmezésének a csúcspontját alkotja a keresztre feszített és feltámadt Jézus teste, mert a Jézus oldalából folyt vér és víz a Szentlélek (Jn 19,34). Ezért a kérdésünk az lenne, hogy milyen kapcsolatban van a keresztre feszített Jézus a világban élő tanítványaival. Ennek az evangéliumnak első fele pedig gyakran a szenvedő emberekről és gyógyításukról szól. Különösképpen Lázár feltámasztása (Jn 11) mutatja meg, hogy ha az életünket is elveszítjük ezen a világon, a kereszten feltámadt Jézussal együtt feltámadhatunk. Tehát Jézus azért választotta ki tanítványait ebből a világból, hogy az Ő keresztre feszített testében részesedhessenek. Jézusnak, az Isten Igéjének teste pedig az „élő kenyér, amely a világ életéért a mennyből alászállott” (Jn 6,51), ezért ennek az Igének az ószövetségi törvényt kell teljesítenie.

Martos Levente Balázs

A ruha és ami abban rejtőzik – biblikus antropológiai megfontolások a ruházat metaforikus értelmezéséről

A ruházat metaforikus értelmezése még átjárja modern köznapjainkat, de eredete ennél sokkal régebbi. A Biblia ismeri az emberlét e jellemző vonását, és nem mond le teológiai értelmezéséről. A ruha, ruházat gyakran az ember kapcsolatainak minőségét, világban betöltött szerepét mutatja. Legfontosabb teológiai értelmezései mégis azok a szöveghelyek, ahol paradox képekkel a megváltás valóságának kifejezője lesz. Mint a megváltás egész ajándékba kapott valósága, ilyenkor a ruha teszi az embert, a külső a tényleges valóság átalakulásának képe lesz.

Clothes and what is behind them – Biblical Anthropological Considerations about some Metaforical Interpretations

In modern western civilization clothing still has metaforical meaning. The Bible knows about how often clothes express qualities of relationships to others, human task and situation. But as many other times, this cultural and anthropological fact is reinterpreted. Clothes, originally a sign of the discrepancy between human reality and ideals, are beeing transformed as signs of holistic redemption. Clothes make people – in the Bible they become a sign of the new reality of redeemed life.

SZÉCSI József
vallásfilozófus, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára

Erőszakról és háborúról

az ókori zsidóság és a rabbinikus irodalom tükrében

A vallási szféra számára a talán a legnehezebben magyarázható kérdéskör az erőszak és a háború, annak elszenvedése vagy éppen szentesítése. Az ókori zsidóság nem légüres térben élt, hanem az ókori kelet népeinek környezetében és ez meghatározta saját képzeteit is az erőszak és a háború területén, még akkor is, ha voltak saját, sajátos álláspontjai. A kérdéskört megvizsgáljuk a Tánách lapjain, a Bibliában, milyenek voltak az ún. „rajtaütések”, hogyan kísérte a hadsereget a pap a csatatérre, miként viselkedtek a legyőzöttekkel, milyenek voltak a békefeltételek. A próféták álláspontjai a háború kérdésében külön vizsgálódást érdemelnek. A Bibliát követő korai zsidó irodalom, rabbinikus álláspontjai szoros folytatásai az előző korok világának.

Csernai Balázs

A világ gyűlölete

János evangéliumának 15. fejezetében Jézus három irányban határozza meg tanítványai kapcsolatát. A tanítványok kapcsolatát Jézus (Jn 15,1-11) és egymás iránt (15,12-17) a szeretet, a világ iránt pedig a gyűlölet szóval írja le (15,18-25). Eszerint a kereszténység kapcsolatrendszerének nemcsak a szeretet, hanem a gyűlölet is szerves része. Fontos tisztázni, hogy mi ennek a gyűlöletnek az oka és alapja; kire irányul, hogyan mutatkozik meg, s milyen gyümölcsei vannak.