2024

A KONFERENCIÁN KÉSZÜLT HANGFELVÉTGELEK (mp3)

Előadások / Lectures (Google táblázat / Google sheet)

Jelentkezési lap ELŐADÓ (docx)

Jelentkezési lap RÉSZTVEVŐ (docx)

Invitation (D) / Invitation (ENG)

Beharangozó (MP3)

35. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia

Lectio divina, lectio humana.

A spirituális exegézis a kereszténység történetében a kezdetektől napjainkig

Helye: Szeged, Látogatóközpont, Dóm tér

Tervezett időpontja: 2024. augusztus 26–28.

Védnökök: Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, Dr. Martos Levente Balázs esztergomi segédpüspök, Prof. Dr. Szuromi Szabolcs emeritus rektor (PPKE), Prof. Dr. Martin Meiser Universität des Saarlandes, Prof. Dr. Kocsis Imre Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Dr. Janka Ferenc Gál Ferenc Egyetem, rektorhelyettes, Prof. Dr. Pecsuk Ottó az Ökumenikus Bibliatársulat elnöke, Dr. Kustár Zoltán Debrecen Református Hittudományi Egyetem, Dr. Baán Izsák a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor perjele, Dr. Habil. Görföl Tibor Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola.

A lectio divina „szent olvasmányt”, „szent olvasást” jelent. Kezdetben a Biblia szövegét zsidók és keresztények egyaránt isteni üzenetként olvasták. A Héber Biblia keresztény olvasói és az ókeresztény egyházatyák többek között a Homérosz-magyarázatokból örökölt allegorikus értelmezés révén keresték a szent üzenetet a bibliai szövegekben; az Újszövetség írói nem pusztán idézik, hanem új kontextusban értelmezik is a prófétai szövegeket (pl. ApCsel 8,26–39). Az ezekből kiinduló és később Nursiai Benedek (Kr.u. 480–547) által széles körben elterjesztett spirituális olvasási mód lectióval kezdődik, meditatióval és oratióval folytatódik, majd contemplatióval, valamint aktív cselekvéssel fejeződik be.

A felvilágosodás után aztán az olvasók egyre kevésbé csak szent üzenetet kerestek a bibliai szövegekben, hanem zsidó és keresztény történeti, néprajzi és vallástörténeti párhuzamokat, illetve a természettudományos világkép igazolását vagy cáfolatát. Jóllehet a modern exegézis módszereinek csírái a lelki olvasatban is felfedezhetők, a 19-20. században a történet-kritikai exegézis és a lectio divina gyakran konfrontálódott egymással: az előbbi az akadémiai oktatásban szinte kizárólagos elemző módszerré vált a rá épülő többi kritikai olvasat mellett, míg a lectio divina a szószéket uralta. Többek között erre a fájó ellentétre figyelmeztetett Joseph Ratzinger egy 1983-as munkája, majd a Biblikus Bizottság 1993-ban megjelent „Szentírás-magyarázat az egyházban” című vatikáni dokumentuma.

Mivel a lectio divina típusú magyarázatok is értelmezések, ezért a kinyilatkoztatás történeti megértésének módjai közé sorolandók. Konferenciánkon azt is szeretnénk megvizsgálni, mi ezekben a szövegekben az isteni kinyilatkoztatás aktualizálása, mi a korhoz kötött meglátás, és mi a ma is aktuális üzenet. Kutatjuk, milyen filozófiai gondolkodás, világkép húzódik meg az egyes szerzők írásai mögött, és milyen hatással voltak korukra és az utókorra.

Szeretnénk néhány kérdésre különösen is fókuszálni. Úgy tűnik, az ortodox egyház magyarázata szinte kanonizálta a patrisztikus exegézist. De mit is jelent a 21. században az „atyák szíve” alapján olvasni a szent üzenetet a bibliai szövegekben? A reformáció idejétől jelenlevő hitvitázó, dogmatikai alapú exegézis művelése közben hogyan keresik a vitázó felek egyben a szent üzenet felfedezésére szolgáló módszereket, a disputák hevében a spirituális üzenetet? A pietista mozgalom magyarázatainak mi a kapcsolata a lectio divinával? Miként lehet a modern „tudományos” elemzések felhasználásával olvasni a szent üzenetet? Természettudomány-ellenes-e a lectio divina szemléletmódja?

A bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor (a L’Harmattan kiadóval közösen) Magyarországon minta értékű módon számos kötetet jelentetett meg a „Lectio divina” nevű sorozatában. Előadóinknak is azt ajánljuk, hogy az általuk választott szerző egyik konkrét munkáján keresztül vizsgálják témájukat.

Az előadások tartalmazzák a vizsgált szerző rövid életrajzát, a jegyzetek pedig hozzák a vizsgált mű eredeti nyelvű, illetve modern nyelvi kiadásának és esetleg meglévő magyar fordításának az adatait, valamint szerepeljen a magyar és külföldi másodlagos irodalom is. Nem csak katolikus, hanem híres ortodox és protestáns szerzők, valamint zsidó bibliatudósok írásainak elemzését is szívesen fogadjuk. Azon szerzők munkásságának a vizsgálata is érdekli a konferenciát – különösen, ha a szerzőnek Magyarországon jelentős volt a hatása –, akik a katolikus egyházzal vagy valamely más vallási közösséggel konfliktusba kerültek. Ez esetben kérjük előadóinkat, térjenek ki a vizsgált szerzők nézeteinek későbbi elfogadottságára és/vagy az általuk létrehozott szakadár vallási/szerzetesi csoportra.

A konferenciára a témával foglalkozó felsőoktatási oktatóknak 2024. jan. 10. és jún. 1. között lehet jelentkezniük előadásuk magyar és német/angol címének megadásával vagy e-mailben, vagy a Konferencia honlapján található táblázatba való feliratkozással (benyik.gyorgy@gmail.com, http://www.sznbk1988.hu/hu). Kérjük, hogy minden előadó legkésőbb 2024. június 1-ig előadásának német/angol összefoglalóját is küldje meg az előző e-mail címre, maximum 1500 karakter terjedelemben, benne az előadás címével, a forrásszövegekkel és az előadás legfontosabb téziseivel.

A konferencián egy előadás tartama 20 perc, utána rövid szakértői vita következik (max. 10 perc). A konferencia workshop-szekciójában mindenki bekapcsolódhat a kisebb csoportokban zajló, az előadók által vezetett vitákba, amennyiben erre jut időnk. A konferencián magyarul is lehet előadni, de akkor német/angol nyelvű összefoglalóról, ppt-ről vagy kiosztható szövegről az előadónak kell gondoskodnia.

Az elhangzott előadásokat kb. egy évvel a konferencia után meg szoktuk nyomtatásban jelentetni. Az írott tanulmány terjedelme 25–30.000 karakter legyen szóközökkel. Az előadások hanganyagát és az összefoglalókat feltesszük a konferencia honlapjára. A nyomdakész szöveg leadásának határideje 2024. november 19., mind Word, mind PDF formátumban. A 2024. november 26. után érkezett szövegek közlése kétséges lehet; a megadottnál hosszabb szöveg közlése pedig külön szerkesztői engedélyezést igényel. A tanulmányok a héber, görög, szír stb. szavakat vagy az illető nyelv betűivel, vagy a tudományos átírásnak megfelelő latin betűkkel hozzák.

Akik először lesznek konferenciánk előadói, azok küldjék meg rövid tudományos életrajzukat is (max. 5000 karakter), illetve, ha az megtalálható az interneten, adják meg annak helyét. Írják meg három legfőbb publikációjukat (könyvüket), illetve jelenlegi tudományos fokozatukat és munkahelyüket is.

Megfelelő támogatás esetén előadóinknak a konferencia idejére ingyen szállást és ellátást, valamint a kulturális programokra ingyenes részvételt biztosítunk. Az előadókat kísérő személyekre az ingyenes vendéglátás nem vonatkozik automatikusan. A konferencia nyitott egyetemi hallgatók/teológushallgatók és azok számára, akik az adott szerzőkkel vagy tudományterülettel foglalkoznak; nekik kedvezményes regisztrációs lehetőséget biztosítunk.

Első jelentkezésüket követően regisztrációs formulát küldünk, amelyet kérünk kitölteni 2024. június 1-ig; jelentkezésük e formula visszaküldésével lesz teljes, és erről a konferenciát szervező iroda igazolást küld. Kérjük tehát, hogy a zavartalan szervezés érdekében érkezésük és távozásuk időpontját legkésőbb 2024. június 1-ig jelezzék, ugyanígy az étkezéssel kapcsolatos speciális kérésüket.

Szegeden, 2023. szeptember. 21-én, Szent Máté evangélista ünnepén

Dr. Benyik György PhD
SZNBK igazgatója
benyik.gyorgy@gmail.com